Albánia és én. Albánsko a ja.

Albánia és én: ismerkedési fázis.  

Albánsko a ja: obdobie spoznávania.

Kicsit több mint két hónapja vagyok Albániában. Az ismerkedés fázisában máris viszonylag  sok helyre eljutottam és fontos találkozások után vagyok. Íme egy rövid összefoglaló, ezúttal csakTiranáról és főleg egy barátságról.
O niečo viac než dva mesiace som v Albánsku. Už v tomto období spoznávania som mal veľa stretnutí, a spoznal som viacero miest. Hľa tu je krátky súhrn tento krát len o Tirany, a o jednom priateľstve.   

           Tirana: Az albán főváros egy  színes kavalkád. Egy hangyaboly. Rengeteget lehetne mesélni, de egyre inkább azt érzem, Albánia egy életforma...
      Tirana: albánske hlavné mesto je farebná kavalkáda. Je to mravenisko. Strašne veľa by sa dalo rozprávať o ňom, ale čím ďalej tým viac cítim, že Albánsko je jedno životný štýl...  

A város és egész Albánia megismeréséhez hatalmas segítséget kapok Gaspar Dragusha úrtól, akivel heti rendszerességgel találkozunk. Közös sétáink folyamán megélt tapasztalatokon keresztül kapok betekintést egy ember (és persze a családja) életébe, amit ezúttal is megköszönök!
Každý týždeň sa stretávame s pánom Gasparom Dragushom, ktorý mi veľmi veľa pomáha na ceste poznávania tejto krajiny. Prechádzame sa mestom, a rozprávame sa o meste a jeho živote (o rodine, atd.)...A za to aj týmto spôsobom mu chcem srdečne poďakovať!

Az első séta alkalmával született a következő fotó:
Táto fotka je z prvej prechádzky: 

A háttérben az egykori Albán Hidrometeorológiai Intézet, ahol Gaspar úr dolgozott.
Pán Gaspar, pred Albánskym Hydro-Meteorologickým Ústavom, kde pracoval. 

Gaspar úr meghívott egy kávéra az otthonukba, ahol megimerhettem kedves  feleségét is.
Meséltek két lányukról, akik mindketten külföldön élnek.
Jeden krát ma pozval aj k ním, domov, kde som spoznal aj pani manželku. Rozprávali mi o ich dve dcéry, ktroré sú v zahraničí. 

Persze ezeket a fotókat az ő szíves engedelmükkel teszem elérhetővé! 

Samozrejme tieto rodinné fotky zverejňujem s ich súhlasom!

Amikor a családias beszélgetés és kávézás után kikísértek, az előszobában megálltam egy kép előtt, ami nagyon megérintett:
Keď ma vyprevadili po srdečnom stretnutí, zastavil som sa pred jedným obrázkom v predsieni. Oslovil ma to: 

A kép téglalap alakú és több részletét is lefotóztam. (A következő látogatáskor jobb felvételeket fogok készíteni!)
Obraz má formu obdlžnikovitú, a viacero detailov som vyfotil. (Na budúce spravím krajšie fotky!)
A diktatúra alatt szokásos 'önkéntes munka' egy mozzanatát ábrázolja, a szoc-reál összetéveszthetetlen stílusában. De így is szép, részleteiben átgondolt és egészében harmonikus...A vendéglátóim szemléletét (élet-tapasztalatát) véltem felfedezni: a szenvedés, amiben részük volt, mára kinccsé változott bennük, bölcsességgé, szépséggé...(erről még írni fogok a jövőben!)
Je to zobrazovanie jednej 'akcie Z' na albánsky spôsob, samozrejme v štýle soc-realu. Ale aj tak je pekný,  v detailoch vypracovaný a v celku je harmonický...Zdalo sa mi, že vidím za tým prístup k životu týchto ľudí: trápenie, čo prežili, už sa premenilo na poklad múdrosti a krásy...(O tom ešte budem písať v budúcnosti!)

...Hát többek között innen a bátorságom, hogy mondjak valamit Albániáról. Két dolog hatalmaz fel, hogy fényképezzek és írjak: az első, hogy megkedveltem az országot. Szó szerint. Új hazámnak tekintem. A másik pedig: vannak barátaim, akik ismerik és szeretik Albániát, a múltjával együtt, mert igazán az övék. Engem pedig segítenek, hogy felfedezzem.
Odkiaľ mám odvahu rozprávať o Albánsku?  Z jednej strany, Albánsko mám rád, a beriem za moju novú vlasť. A druhá vec je to, že mám kamarátov, ktorí mi pomáhajú v náročnom procese spoznávania. Oni milujú túto krajinu, lebo je naozaj ich. A je naozaj ich, aj so svojou minulosťou.

Legutóbbi találkozásunk előtt Gaspar úr  megígérte, hogy a magyar származású Geraldine Királyné sírja holléte felől tud felvilágosítást adni.(A család eredetileg a mai Szlovákia területén lévő Nagyapponyból származik.)

Geraldine Királynő, Géraldine Margit Virginia Olga Mária Apponyi de Nagy-Appony,  - albán hivatalos nevén Geraldina Zog, Mbretëreshë e Shqiptarëvet -  személye nagy hatással van rám, pedig csak most kezdtem el megismerni az életrajzát. Az új haza szeretetét Tőle is tanulom...
Na posledy, pán Gaspar mi slúbiľ, že získa informácie o tom, kde sa nachádza hrob bývalej kráľovnej, ktorá bola Maďarka. (Teda rodina pochádza so Slovenska, z Oponíc!) . Po maďarsky -  Geraldine Királynő, Géraldine Margit Virginia Olga Mária Apponyi de Nagy-Appony, po albánsky: Geraldina Zog, Mbretëreshë e Shqiptarëvet. Táto historická osobnosť, má veľký vpliv na mňa. Lásku voči mojej novej vlasti sa učím aj od Nej.

 

 

Egy nappal a találkozás előtt viszont felhívott és közölte, hogy a programban változás lesz: II. Leka Herceg  (Geraldine Királyné unokája) fogad minket, a rezidenciáján. Így is történt!
Deň pred dohodnutým termínom mi oznámil, že je zmena v programe: Princ Leka II. (Vnúk Kráľovnej Geraldiny) nás príjma vo svojej rezidencii. A aj tak sa to stalo:

Íme a találkozás végén készült felvételek II.Léka herceggel:
Na konci stretnutia sme spravili tieto fotky, s Princom Lekom II.:

A szívélyes találkozó után a herceg autót rendelt, ami felvitt a mauzóleumhoz...Ez alkalommal készültek a következő képek:
Po srdečnom stretnutí  princ nám objednal auto, s ktorým sme sa dostali k mauzóleu:

A tábla az eredeti mauzólemnak állít emléket, amit a kommunisták egész egyszerűen felrobbantottak.
Pomnik o povodnom mauzóleu, ktoré komunisti nechali vybuchnúť: 

Ez viszont már Geraldine Királynő,  'Magyarország fehér rózsája' - sírköve.
A to to je hrobný kameň Kráľovnej Geraldiny. 'Biela ruža Maďarska'. 




Ez alkalommal ennyit. Következik Fier városa, ahol szlovákokat látogattam meg. Utána pedig az északi hegyek gyönyörű parányi települése,  Boga. 
Tento krát len toľko. Nasleduje mesto Fier, kde som stretol Slovákov. Potom krásna malá horská dedina na Severe, menom Boga.